Védett lett hazánk legkisebb récefaja!

2012. októbere óta szerencsére már Magyarország legkisebb récefaja, a csörgő réce is védettségnek örvend: 50 000 Ft az eszmei értéke. A mindössze 34-38 cm hosszú madár hazánkban ritka fészkelő, mindössze néhány pár költ nálunk, azonban gyakori téli vendég. 

A Margitszigeten felbukkant példányról több vázlatot is készített kollégánk. Bizalmassága miatt nagyon is hálás modellnek bizonyult, talán nem kizárt, hogy fogságból szökött példányról van szó. 

A művész legjobban sikerült festményét Rácz Róbertnek, a Magyar Természettudományi Múzeum preparátorának ajándékozta, aki először hívta fel a figyelmét 2011 telén a Margitszigeten tanyázó igen szelíd példányra.

Íme az elkészült mű: Csörgő réce, Bombay Bálint alkotása.

Ha kedvetek van, látogassatok el Ti is a Margitszigetre, hátha nektek is sikerül találkozni a sziget különleges kis lakójával. 

Téli séta a Margitszigeten

Vasárnap reggel újra útra keltünk, hogy kiránduljunk egyet a Margit-szigeten. Az igen zord időjárás, sűrű hóesés és farkasordító hideg ellenére volt érdeklődés, és még jobban esett a meleg tea a termoszból. Nem is bántuk meg, ugyanis már a sziget elején a fák tetején hatalmas csapatokban táplálkozó fenyőrigókra lettünk figyelmesek. Egy másik északról hozzánk érkező madárnak is több százas csapatai zajongtak a fagyöngyök körül, méghozzá a csonttollúnak. Nevét a szárnytollai végén lévő piros lemezkékről kapta, melyek a tollgerinc megnyúlásai. 

A csonttollú, népi nevén fenyőmadár, vagy selyemfarkú (fotó: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bohemian_Waxwing_2007.jpg)

Inváziós években Budapesten is tömeges a csonttollú (fotó: Ócsai Péter)

Sok nevezetes fát is megtekintettünk a szigeten, melyek így lomb nélkül, hóval borítva is igen látványosak voltak. Az 1938-as jeges árvízben megdőlt, ehetetlen termésű narancseperfa, a „hétvezér” platánfa, az északi részen található lombhullató tűlevelűek, a mocsárciprus, és kínai ős-mamutfenyők egyaránt nagy élményt jelentettek. 

Ez a girbe gurba törzsű narancseperfa emlékeztet minket az 1938-as jeges árra

A japánkerti kistavon, mely sosem fagy be télen-nyáron meleg termálvizének köszönhetően, megfigyelhettük az itt telelő, igen bizalmas csörgő réce gácsért is. 

A mindig meleg vizű kistavon a hóesésben is jól érzi magát a csörgő réce (fotók: Bombay Bálint)

Sokan tévesen úgy tudják, hogy más kisemlőseinkhez (pelék, ürge) hasonlóan a mókus is téli álmot alszik. Ez azonban nem igaz, nagyon is aktív télen, főként, hogy decembertől párzási időszaka van. Mi is tapasztalhattunk, mennyire eleven is, mikor akrobataként ugrált fáról fára. Sok érdekességet megtudtunk a sziget történetéről is, Szent Margitról, vagy például, hogy egykor három szigetből állt. Az időjárásra való tekintettel rövidre kellett fognunk a kirándulást, így a Hajógyári-szigetet legközelebbre hagytuk, viszont így is számos látnivalóban volt részünk

Jegesmedvék Budapesten?!

Sajnos a kihalás szélére sodródtak bolygónk legnagyobb testű szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék. Éppen ezért a WWF és a Coca-Cola közös téli kampánya a klímaváltozás veszélyeire hívja fel a figyelmet, és megoldásokat is kínál, hogy mit is tehetünk ez ellen. A kampány keretei között több Budapesti helyszínen is jegesmedvék bukkantak fel lelkes toborzóink oldalán, illetve még egy meglepetés sztárvendég is megjelent: Istenes Bence. Szerencsére nagy érdeklődésnek örvendtek a macik, sokan megálltak, és jöttek oda hozzánk. Először a WestEnd előtt, aztán a Deák téren, majd pedig a Műjégpályán meséltünk a járókelőknek.

Hogy miről is tájékoztattuk az utca emberét? 

Először is arról, hogy az Északi-sark tulajdonképpen mindannyiunkra hatással van, mivel nagymértékben szabályozza a Föld éghajlatát, és többek között élelemmel is ellátja az emberiséget. Sajnos az Északi-sarkon történő ökológiai változásokért mi magunk vagyunk a felelősek, így nekünk is kell segítenünk, megoldásokat keresnünk, hogy megmenthessük ezt az egyedülálló élőhelyet. Nyáron a tenger jegének körülbelül 11 %-a tűnik el évente, és drasztikusan gyorsul ez a folyamat. Az Északi-sark peremterületei tűnnek el először, pedig itt található a legtöbb élőlény. Ez a terület rengeteg fajnak ad otthont a mikroszkopikus nagyságú planktonoktól kezdve, a jegesmedvéken át, egészen a 100 tonnás grönlandi bálnáig. Jegesmedvéből mindösszesen már csak 20-25000 példány él a sarkvidéken, nem véletlen, hogy ő vált a klímaváltozás szimbólumává. A Coca-Cola már jó néhány éve támogatja a WWF jegesmedvevédelmi programját, és azt is vállalta, hogy világszerte csökkenti gyáraiban a vízfogyasztást, továbbá 5%-al a CO² kibocsátását is.

Mit is tehetünk mi?

Azon kívül, hogy próbálunk minél környezettudatosabban élni, tudatosan csökkenteni ökológiai lábnyomunkat, CO² lábnyomunkat, vízfogyasztásunkat, nagyon fontos, hogy támogassuk az olyan szervezeteket, mint például a WWF. Ugyanis a döntéshozókat, kormányfőket, egész iparágakat úgy tudjuk befolyásolni, ha minél többen állunk egy szervezet mögött, közösen, összefogással tudjuk megoldani a globális problémákat.

Ha többet szeretnél megtudni a kampányról, látogass el a http://www.arctichome.hu oldalra.

Ha pedig kedvet kaptál, hogy te is segíts, fogadj örökbe egy jegesmedvét! http://adomany.wwf.hu/arctichome/

Kirándulás a Margitszigeten

Következő kirándulásunk alkalmával kicsit bepillantunk, hogy mennyi természeti kincs található akár közvetlen környezetünkben is, ráadásul télen sem áll meg az élet a természetben! Megismerkedünk majd téli madárvendégeinkkel, megnézzük a margitszigeti állatkertet, a sziget nevezetes fáit, majd a több száz éves fák törzskerületét is megmérjük. Megtudjuk, ki is volt Szent Margit, akiről a sziget kapta a nevét, és megcsodálhatjuk a Domonkos rendi kolostorromokat is, ahol apáca volt.

Évek óta a Margit-szigeti kistó téli vendége egy csörgő réce gácsér

A Margitsziget kulturális, zoológiai és botanikai értékei után az Óbudai-szigetet barangoljuk be. A más néven Hajógyári-sziget északi csücske jelentős vízimadár-vonulási megállóhely, de a sziget történetéről, a Széchenyi által alapított hajógyárról, valamint Hadriánusz császár helytartói palotájáról is többet megtudhattok majd.

Találkozó február 10.-én (vasárnap) a Margit híd szigeti bejáratánál reggel 8-kor. Meleg ruhát, hideg élelmet mindenki hozzon, akinek van távcsöve, az is jó szolgálatot tehet!

Jelentkezni Bombay Bálint kollégánknál lehet, a balint.bombay@wwf.hu címen.

Mindenkit várunk szeretettel!

Pandás madárkalács a kertben

A WWF Magyarország irodájának kertjében új csemegével kedveskedtünk tollas barátainknak. A téli fagyok idején a madaraknak rengeteg energiára van szükségük, így a legjobb, ha madárkalácsot készítünk faggyúból, és olajos magvakból. Természetesen megannyi féle madárkalácshoz, cinkegolyóhoz juthatunk hozzá a boltokban is, de nagyobb élmény, ha saját magunk készítjük el, és egyáltalán nem bonyolult. 

Marhafaggyút bármelyik hentesnél kaphatunk, csak szólni kell, hogy tegyék félre, ugyanis kidobják, amikor levágták a húsról. Így viszont nem kerül semmibe, mivel hulladékról van szó. A magok közül a legjobb és legolcsóbb a sózatlan, nem pirított, magas olajtartalmú fekete napraforgó, aminek a piacon pár száz forintért megkapjuk kilóját. A felolvasztott faggyúba egyszerűen beleszórjuk a magokat, aztán megvárjuk, hogy kihűlve megdermedjen. A napraforgón kívül szinte bármit szórhatunk bele, diót, mogyorót, kölest, lisztbogárlárvát stb. Érdemes, még amíg folyós, belehelyezni egy madzagot is, hogy könnyen felakaszthassuk majd. Garantáltan nagy örömet fogunk szerezni vele a kert vendégeinek! 

Harcsa Veronika a WWF-ről

Harcsa Veronika jazz énekesnő a közelmúltban csatlakozott a WWF Magyarország Pusztai tölgyes programjához. Egy utcai toborzó szólította meg, és beszélgetett el vele az erdők fontosságáról, hazai helyzetéről, és megőrzésének, védelmének lehetőségeiről. 

Veronika nemcsak, hogy megállt, és végig hallgatta a toborzót (és nem ment tovább szó nélkül, mint megannyi embertársa), hanem bizalmat táplálva felé, lelkesen támogatta is a Pusztai tölgyes programot egy jelképes örökbefogadással. Mikor megkerestük, hogy adna-e interjút, azonnal válaszolt, és szívesen találkozott velünk egy kedves kiskocsmában, ahol mesélt nekünk WWF-es élményeiről.

Nézd meg miért döntött úgy, támogatja a WWF Magyarország munkáját, és ha Te is kedvet kaptál az örökbefogadáshoz kattints ide!

http://www.youtube.com/watch?v=stU_BgqrU4w

Ki is az a kalampász madár?

A hideg beköszöntével egyre több és több madárra lehetünk figyelmesek a városban. Nemcsak a lombok hiánya miatt könnyebb találkozni velük, hanem közelebb is engednek magukhoz, mert megszokták már az ember közelségét. Az a madár, amelyik a természetben továbbáll, még mielőtt észrevennénk, a városban tőlünk pár méterre bátran keresgél.

A városban nem csak melegebb van, de a táplálékkínálat is bőségesebb. Nagy segítség azonban a madaraknak a kihelyezett etető is, hiszen télen még a városban is nehezebben találnak élelmet. Bármi megteszi a kivágott műanyag flakontól a barkácsolt műremekekig, mindenki kiélheti a kreativitását. A lényeg, hogy ha egyszer elkezdjük etetni kertünk vendégeit, onnantól kezdve ne hagyjuk abba tavaszig, mert számítanak ránk.

Így falatozik a kékcinke

Hogy mivel is etessünk? Legjobbak a nem sózott, magas olajtartalmú magvak (napraforgó), aztán a dió, mogyoró, egyéb magvak, állati zsiradékok, faggyú, szalonna (nem sózott!), valamint gyümölcsök (alma). Kenyérrel ne etessünk, mert hamar erjedésnek indul, és így akár a madarak pusztulását is okozhatja. Fontos felkészülnünk a környéken esetlegesen ólálkodó macskákra is. A magasabban lévő etetők alá kötözzünk tüskés ágakat, hogy ne közelíthessék meg a ragadozók, vagy mindenképpen helyezzük nyílt helyre az etetőt, hogy a madarak időben észre vehessék a veszélyt.

A WWF Magyarország irodájának kertjében is nagy a sürgés-forgás az etető körül. Izgága őszapók váltják csivitelve a színes szén-és kékcinkéket, néha-néha a nagy fakopáncs is megjelenik, de szorgosan látogatják a csuszkák is az etetőt. A vörösbegy inkább az etető alatt a leesett maradékokat csipegeti, de a feketerigó is inkább a talajon táplálkozik. A pintyek közül gyakori a zöldike, az erdei pinty, és a tengelic, de vaskos csőrű rokonuk, a meggyvágó is szívesen töri a kihelyezett napraforgómagot. Az alig 10 centis ökörszem, és a még kisebb királykák szintén megjelennek télen a városban.

Széncinke az etetőnél

A madaraknak kitett eleséggel gyakran nem csak nekik kedvezünk, hiszen a mókusok (népies nevén  kelempász, vagy kalampász) is szívesen fogyasztják a benne található finomságokat. 

Kíváncsi mókus

Aki csak teheti, kedveskedjen tollas és szőrös barátainknak etetővel, mesterséges odúval, itatóval, kerti tóval!

A kulisszák mögött – hogyan készültek a képek?

Az etető előtt dideregve csak vártam és vártam, hogy megérkezzenek a cinegék, és én megörökíthessem őket. A gond csak az volt, hogy vagy a fényképezőgép kapacitása, vagy a cinegék fürgesége, vagy mindkettő folyton folyvást beleszólt a képek minőségébe. Egyszerűen képtelen voltam egy éles képet készíteni, mert a cinkék mindig bemozdultak, vagy már el is röppentek, mire lenyomhattam a gombot, és így csak az üres etetőről készültek az éles képek szép sorban. Aztán állványról hosszas várakozás után sikerült gyors sorozatra állítva néhány élesebb képet készítenem. Igazi türelemjáték volt, de mindenkinek csak ajánlani tudom, ugyanis a madáretetés remek alkalom, hogy közelről fotózhassuk a madarakat.

Fotók: Bombay Bálint