A hideg beköszöntével egyre több és több
madárra lehetünk figyelmesek a városban. Nemcsak a lombok hiánya miatt könnyebb
találkozni velük, hanem közelebb is engednek magukhoz, mert megszokták már az
ember közelségét. Az a madár, amelyik a természetben továbbáll, még mielőtt
észrevennénk, a városban tőlünk pár méterre bátran keresgél.
A városban nem csak melegebb van, de a
táplálékkínálat is bőségesebb. Nagy segítség azonban a madaraknak a kihelyezett
etető is, hiszen télen még a városban is nehezebben találnak élelmet. Bármi
megteszi a kivágott műanyag flakontól a barkácsolt műremekekig, mindenki
kiélheti a kreativitását. A lényeg, hogy ha egyszer elkezdjük etetni kertünk
vendégeit, onnantól kezdve ne hagyjuk abba tavaszig, mert számítanak ránk.
Így falatozik a kékcinke
Hogy mivel is etessünk? Legjobbak a nem
sózott, magas olajtartalmú magvak (napraforgó), aztán a dió, mogyoró, egyéb
magvak, állati zsiradékok, faggyú, szalonna (nem sózott!), valamint gyümölcsök
(alma). Kenyérrel ne etessünk, mert hamar erjedésnek indul, és így akár a
madarak pusztulását is okozhatja. Fontos felkészülnünk a környéken esetlegesen
ólálkodó macskákra is. A magasabban lévő etetők alá kötözzünk tüskés ágakat,
hogy ne közelíthessék meg a ragadozók, vagy mindenképpen helyezzük nyílt helyre
az etetőt, hogy a madarak időben észre vehessék a veszélyt.
A WWF Magyarország irodájának kertjében
is nagy a sürgés-forgás az etető körül. Izgága őszapók váltják csivitelve a
színes szén-és kékcinkéket, néha-néha a nagy fakopáncs is megjelenik, de
szorgosan látogatják a csuszkák is az etetőt. A vörösbegy inkább az etető alatt
a leesett maradékokat csipegeti, de a feketerigó is inkább a talajon
táplálkozik. A pintyek közül gyakori a zöldike, az erdei pinty, és a tengelic,
de vaskos csőrű rokonuk, a meggyvágó is szívesen töri a kihelyezett
napraforgómagot. Az alig 10 centis ökörszem, és a még kisebb királykák szintén
megjelennek télen a városban.
Széncinke az etetőnél
A madaraknak kitett eleséggel gyakran
nem csak nekik kedvezünk, hiszen a mókusok (népies nevén kelempász, vagy kalampász) is szívesen
fogyasztják a benne található finomságokat.
Kíváncsi mókus
Aki csak teheti, kedveskedjen tollas és
szőrös barátainknak etetővel, mesterséges odúval, itatóval, kerti tóval!
A kulisszák
mögött – hogyan készültek a képek?
Az etető előtt
dideregve csak vártam és vártam, hogy megérkezzenek a cinegék, és én
megörökíthessem őket. A gond csak az volt, hogy vagy a fényképezőgép
kapacitása, vagy a cinegék fürgesége, vagy mindkettő folyton folyvást beleszólt
a képek minőségébe. Egyszerűen képtelen voltam egy éles képet készíteni, mert a
cinkék mindig bemozdultak, vagy már el is röppentek, mire lenyomhattam a
gombot, és így csak az üres etetőről készültek az éles képek szép sorban. Aztán
állványról hosszas várakozás után sikerült gyors sorozatra állítva néhány
élesebb képet készítenem. Igazi türelemjáték volt, de mindenkinek csak ajánlani
tudom, ugyanis a madáretetés remek alkalom, hogy közelről fotózhassuk a
madarakat.
Fotók: Bombay Bálint
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése