Öleld meg az Óriáspandát!

Sikeresen zárult a Föld Napja (április 22.) alkalmából rendezett egy hetes Föld Fesztivál az Állatkertben. Az igen változékony (főként borús, esős) időjárás ellenére is szép számmal érkeztek a látogatók.

A WWF sátorba tévedő kíváncsiskodókat leginkább a WWF erdővédelmi programja, és ezzel szoros összefüggésben a nagytestű ragadozók védelmére irányuló programja érdekelte. Sok érdekeset megtudhattak itt a hazai hiúzokról, farkasokról, medvékről, az őket veszélyeztető tényezőkről, valamint a megtelepedésükhöz szükséges megoldásokról, törekvésekről. A kisebbek hűtőmágnest készítettek, társasjátékozhattak, és színezhettek is, kipróbálhattak többféle memóriakártyát (orchideákról, magyar babok tájfajtáiról), de a legvonzóbb idén is az óriáspanda ölébe csücsülés volt.

Egy tanulságos feladat: a világ minden tájáról egy heti élelmiszerükkel lefotózott családokat kellett párosítani az országokkal, valamint megtippelni, mennyibe is került a képeken látható ételmennyiség

Egy veszélyeztetett fajok védelméről szóló társasjátékkal is játszottunk

Sok-sok ilyen fajt színezők segítségével is megismerhettek a gyerekek

 A népszerű panda plüss

Természetesen nem csak a sátorban ücsörögtünk, hanem az Állatkertet is körbe jártuk:

 

 Lajhár és kicsinye

 

 Vörös panda

  Skarlát íbisz

 

Ázsiai vadkutya ...

 ... és csupán egy napja előmerészkedett kölykei

Köszönöm a segítséget a rendezvényen részt vevőknek, és külön köszönet a WWF sátor önkénteseinek:
Albert Sándor, Antal Péter, Bokor Jácint, Bombay Bálint, Dányi-Nagy Tamás, Dombi Eszti, Forrási Hajni, Gergics István, Király Attila, Losó Rita, Petrányi Anett, Verebélyi Virág

Képek: Bombay Bálint

2014: Legyen idén is minden nap Föld Napja!

A Föld Napja alkalmából április 22. és 27. között a Budapesti Állatkertben ismét zajlik a Föld Fesztivál. Az idei egyhetes programsorozat a fenntartható mezőgazdaság és a méltányos kereskedelem jegyében telik, mely témákat játékos ismeretterjesztés formájában tolmácsoljuk a kisebb és nagyobb látogatók felé. Tanulhatunk a madarak fészkelési szokásairól, lesz madármegfigyelés és madárfelismerés, odúfestés és állatbemutatkozó, valamint jelen lesz az állatkerti madármentő csapat, ahol a munkatársaink állatorvoslási titkokat is elárulnak. Számos érdekességet megtudhatunk a méhekről, az erdők-mezők védelméről, a sarkvidék veszélyeztetett állatfajairól, az ember és a természet harmonikus kapcsolatáról, illetve a pazarlásmentes háztartás vezetéséről. Ismerkedhetünk az óriáspanda élőhelyével és a kínai kultúrával, lesz teakóstolás, kung fu és tajcsi bemutató. A programok között szerepel arcfestés, kézműves foglalkozás és könyvbemutató, de lesz játszóház a kenyérsütésről, bábszínház és még sok-sok játék.

 

Természetesen a WWF Magyarország is részt vesz a rendezvényen számos játékos feladattal, társassal, színezőkkel, hűtőmágnes készítéssel, kvízekkel, melyeket megoldva rengeteg ismerettel gyarapodva térhetnek haza a kisebbek, és a nagyobbak is.
Megismerkedhetünk a WWF hazai és nemzetközi projectjeivel, és lehetőségünk adódik tenni is a veszélyeztetett állatfajokért egy jelképes örökbefogadáson keresztül!
A WWF sátor a tóparton a szürke gémek, kormoránok és pelikánok, valamint a színpompás pávákkal teli japánkert között található, ide várunk Téged is!

 Képek: Bombay Bálint

Madárzsivaly a Csaj-tavon

A hétvégén a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tónál jártunk.
Már az odafelé vezető ösvényen jobbról is, balról is a nádas zörgését, majd nagy csobbanásokat hallottunk, a vízbe menekülő mocsári teknősök hangjait. Az őshonos teknősfajunk mellett a megannyi lepke is jelezte a tavasz beköszöntét, többek között a vörös könyves védett farkasalmalepke. A nádasban szünet nélkül énekeltek a nádirigók, és a szép kékbegyhez is szerencsénk volt.
Egy magasleshez érve a nyílt vízre is ráláttunk, ahol gulipánok, pajzsoscankók, kanalasgémek és bíbicek sereglettek.
A kilátó után egy profin kiépített madárlest vettünk célba, ahonnan szinte testközelből láthattuk a szigetet, ahol megannyi sirály költ. A nyári libák, és sirályok seregei szinte fülsiketítő ricsajt csaptak.
Több mint 40 madárfajt figyeltünk meg, és a szemünk elé került két rétisas, és három fekete gólya is.

dankasirályok

A védett farkasalmalepke

A kilátó, minden lábán egy-egy mesterséges denevérodúval

bíbicek

gulipáncsapat

 szürke gém

szürke gém újra

A madárlesből

küszvágó csérek, és dankasirályok

nyári ludak, bütykös hattyúk, és középen egy üstökös réce gácsér

 egy kanalas réce...  félig

kanalas réce csapat

 búbos vöcsök

 szerelmespár

 a hatalmas rétisasok

rétisas

 fekete gólyák

magasan keringő fekete gólya, mellette dankasirályok

Néhány a látott madárfajok közül:
feketenyakú vöcsök
búbos vöcsök
kanalas réce
cigányréce
tőkés réce
fütyülő réce
kendermagos réce
üstökösréce
nyílfarkú réce
kerceréce
barátréce
szárcsa
bütykös ásólúd
nyári lúd
nagy kócsag
szürke gém
vörös gém
bakcsó
kanalasgém
fekete gólya
fehér gólya
dankasirály
sárgalábú sirály
küszvágó csér
kormos szerkő
fehérszárnyú szerkő
kárókatona
kis kárókatona
barna rétihéja
egerészölyv
karvaly
rétisas
kékbegy
gulipán
gólyatöcs
réti cankó
pajzsoscankó
bíbic
fácán
tengelic
seregély

Képek: Wittmann Eszter, Bombay Bálint

Legközelebb Te is tarts velünk!

Traditional and Wild

Biztosan te is ittál már csalánteát, vagy fűszereztél oregánóval, kakukkfűvel, vagy szedtél már csipkebogyót, mikor megcsípte a dér. De vajon tudtad e, hogy a nyírfalevél teája kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de görcsoldó és fertőtlenítő hatása is van? Vagy, hogy a kis ezerjófű gyomorbajok esetén, étvágytalanság ellen, bélzavarokban, vértisztításra, sárgaságban, vesebajokban, gyomorsavhiány leküzdésére is alkalmas, de teája önmagában vagy teakeverékekben étvágyjavító, emésztést serkentő, epeműködést elősegítő, vértisztító, sőt még használatos bélrenyheség és májbántalmak ellen is?

 

kis ezerjófű

Nos, a WWF követek a Traditional and Wild project egyik vezetőjétől, Kristina Rodinától hallgathattak meg egy előadást ma reggel. Kiderült, hogy sajnos a Kárpát-medencében a gyógynövények gyűjtése igen csak kihasználatlan, szinte csak maguknak gyűjtenek a vidéken élő szegényebb, hátrányosabb helyzetű csoportok, nem tudják, hogyan kellene fenntarthatóan, szakszerűen gyűjteni, nincs meg már az egykoron generációról generációra szálló ismeretanyag, az alapanyaggyűjtés is csökken, a fiatalok pedig beköltöznek a városokba, ami szintén probléma.

A gyógy-és fűszernövények gyűjtésének és hasznosításának több száz éves múltra visszatekintő tradícióit kelti életre a WWF Magyarország, továbbá 8 szakmai szervezet vezette Traditional and Wild projekt. Célja, hogy összegyűjtse és rendszerezze a gyógy- és fűszernövények, valamint egyéb felhasználható vadon termő

növények gyűjtésével kapcsolatos hanyatló ismeretanyagot és rendszerezze az információkat. Egyik legfontosabb elemeként elkészült a vadon termő növények fenntartható gyűjtésére és kereskedelemére fókuszáló FairWild szabvány, amely egy komplex tanúsítási rendszert is magában foglal. Ezen kívül a gyengülő kulturális hagyományok megőrzése, és a megszerzett tudás minél több emberhez történő eljuttatása kap még szerepet, továbbá lényeges még a Közép-Európa vidéki részein élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megélhetésének javítása fenntartható gyűjtési tevékenységgel.

A project keretei közt 6 helyszínen folyt oktatás, hazánkban főleg a Felső-Kiskunság területén (Kunadacs, Vanyarc), ahol 29 ember vett részt, valamint az Ormánság területén 53 résztvevővel. Itt a következő növényfajokról esett szó: fekete bodza (Sambucus nigra), közönséges boróka (Juniperus communis), csalán (Urtica dioica), csipkerózsa vagy vadrózsa (Rosa canina), fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) kanadai aranyvessző (Solidago canadiensis), közönséges nyír (Betula pendula), közönséges dió (Juglans regia), mezei zsurló (Equisetum arvense), hamvas szeder (Rubus caesius), kis ezerjófű (Centaurium erythraea).

 kakukkfű

közönséges boróka

 csipkebogyó

orvosi székfű, vagy közismertebb nevén a kamilla

 pipacs

közönséges dió

Elkészült számos szóróanyag, cikk, tanulmány és kiadvány mind angolul, mind magyarul, és a tananyag is megjelent öt nyelven CD-n. A növényfajokról, gyűjtésükről, gyógyhatásukról és felhasználásukról is készült egy kis könyvecske, valamint már életre kelt egy minden információt összefoglaló, igen színvonalas honlap is:
http://whygowild.com/en/

A projekt partnerek az eredmények értékelése és bemutatása céljából ünnepélyes zárórendezvényt szerveznek április 15.-én: 
http://www.traditionalandwild.eu/hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2014/03/27/70/10/qlessons-learntq-zarorendezveny?Itemid=164

Ha szimpatikus a WWF vadon termő gyógynövényekkel foglalkozó projectje, támogasd utcai toborzóinknál, és fogadj örökbe jelképesen egy gyógynövényt!

•http://traditionalandwild.eu/hu/ 

http://www.fairwild.org/

 

Szemléletformálás egy Madagaszkári halászfaluban

Antal Alexa újra egy lelkesítő előadással várta a WWF toborzókat az egyik reggel! Most személyes élményeiről mesélt, méghozzá arról, amikor három hónapig egy Madagaszkári halászfaluban önkénteskedett.
2009 szeptemberében utazott ki egy válogatott csapattal a világ negyedik legnagyobb szigetére. Madagaszkár a világ egyik legnagyobb biodiverzitású országa, ahol a fajok 80%-a endemikus, viszont gazdaságilag az egyik legszegényebb ország. Az itt honos fajok tekintetében talán a legnépszerűbbek a gyűrűsfarkú makik, és egyéb makik, valamint a kaméleonok. Szinte az egyetlen nagyobb testű ragadozó a különös fossza, aki a madagaszkári cibetmacskafélék családjába tartozik.

•Toliara városa előtt húzódik a világ 3. legnagyobb összefüggő korall-zátony rendszere, és ezen terület védelmére irányul a WWF egyik projektje, aminek egyik célja a délnyugati partvidéken a falvak halásztársadalmában oktatással folytatható szemléletformálás, és a halászat fenntarthatóvá tétele.
Alexa és társai a Befasy nevű településen önkénteskedtek, ahol 800-900-an laknak 220 pálmalevélből tekert házban. Az írástudatlanság aránya nagyon magas, az oktatási szint pedig rendkívül alacsony, az egyetlen bevételi forrás pedig a halászat.

A fő problémát a túlhalászat jelenti, aminek hatásait már a helyiek is érzik. A kevesebb fogás, az egyes halfajok, teknősök eltűnése, a korallok degradációja, illetve, hogy egyre több és több időt töltenek a tengeren, mind-mind jelentős problémák. Az e –eszközök és technika is alkalmazkodott a kevesebb halmennyiséghez, ez viszont tovább fokozza a kizsákmányolás mértékét.
Ezen problémák okai a gyors népességnövekedés (4-6 gyerekes családmodell), az alulképzettség, a körülmények ismeretének a hiánya (nem tudják, hogy a korall egy állat...), és az egyéb bevételi források hiánya.

A WWF project keretei között egyrészt egy részletes monitoring folyt, a helyiek által fogott halfajokat számolták, határozták, lemérték, és egy részletes tanulmány is készült ebből.
Aztán a legfontosabb lépés egy oktatás kialakítása volt, ahol megmutatták a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hogyan is lehet fenntartható módon halászni, színes táblák készültek (melyeket ott is hagytak), amin lehetett mérni a kis halak hosszát, meg lehetett tanulni a tengeri teknősök életciklusát stb.

Az igen személyes hangvételű előadás alatt azt is átérezhettük, milyen is három órát gyalogolni egy hideg sörért, vagy éppen éjszaka lámpa nélkül skorpiót fogni!

Az előadásból azt is megtudtuk, hogy valóban sikeresek az efféle szemléletformálások, az emberek rádöbbenek, hogy nekik is hasznos, ha az új ismeretek birtokában változtatnak eddigi szokásaikon. 
Egy ilyen project részesének lenni pedig egy életre szóló élmény, sokat tanul az ember, többek között önmagáról is.

Ha kedvet kaptál, jelentkezhetsz nemzetközi szinten is, vagy akár Magyarországon is önkéntesnek:
http://wwf.panda.org/how_you_can_help/volunteer/
http://wwf.hu/legyel-onkentesunk
 
És végül egyik toborzónk, és koordinátorunk ezt írta nekem az előadás után: "Nekem NAGYON tetszett, érdekes volt és olyan jól mesélt az Alexa, hogy teljesen odaképzelte magát az ember!"