Madárbarát kert és munkahely lesz a WWF iroda!

Hallottatok már a madárbarát munkahelyről? És a madárbarát kertről?

Nos, a WWF is regisztrált az MME-nél, és lázas tüsténkedésbe is kezdtünk, hogy minél több madarat csalogassunk az iroda kertjébe! A toborzók és lelkes önkénteseink fúrtak-faragtak, reszeltek, csiszoltak, és munkánk gyümölcseként számos mesterséges odú készült el. 

Több „B” típusú odút eszkábáltunk össze, leginkább cinegék, verebek, esetleg csuszka beköltözésére számítunk:

Kihelyeztünk egy jó kis védett zugba a ház sarkába egy „C” típusú odút, ide egy házi rozsdafarkú családot várunk:

A kert végében egy „D” típusú odú a seregélyek számára készült:

Az iroda környékén is kihelyeztünk néhány "B" odút cinegéknek, verebeknek:

 

Az odúkat lenolajjal kezeltük, hogy minél tartósabbak legyenek, és mindegyikre került egy WWF logó is, a macskák miatt/ellen pedig tüskés ágakból barikádot emelünk majd alájuk.

Fontos tudnunk, hogy a kihelyezett mesterséges odúkat nem csak költésre használják a madarak, hanem alvóodúnak is, így célszerű minél előbb kihelyezni őket.

Az odúk mellett természetesen a madarak etetéséről is gondoskodtunk. 

 

Elkészült több mint egy tucatnyi madárkalács faggyúból, amikbe különféle csemegék kerültek: napraforgómag, fénymag, sőt, még tücsök is!

                      

Sok-sok almát is felszúrtunk a fák ágaira, és egy új nagy etetőt is kaptunk ajándékba Bajor Zolitól, az MME elnökétől, amit különféle magkeverékekkel, napraforgómaggal töltöttünk fel.

 

 

Sok-sok tennivaló vár még ránk a következő egy évben, hogy megkapjuk az elismerő címet és táblát, ami majd mutatja, hogy itt madárbarátok dolgoznak, tevékenykednek!  

Tervezünk egy egész évben működő itatót is kerámiából, tavasszal pedig darázs- és rovargarázs, valamint lepkekert kialakításával szolgáltatjuk majd a finomabbnál finomabb falatokat a csicsergő népességnek. A már szerencsére meglévő sűrű bokrokon kívül több növényfaj telepítésével szeretnénk segíteni a táplálék-és fészkelőhelyek gyarapítását, valamint a kertünkben megforduló madárfajokról egy bemutató tábla is kikerül majd, ezen lehet bújni, hogy ki milyen fajokat figyelt meg.

A ház tetejére kihelyezünk még egy speciális háromrekeszes sarlósfecske költőládát, hogy a szomszédos lakótelep légi akrobatáit is becsalogassuk. 

Remélem mindenkinek számos boldog pillanatot fog okozni a megújuló madárdalos munkahelyünk, és a madárkák sok-sok felejthetetlen élménnyel hálálják meg munkálkodásunkat!

Képek: Bombay Bálint

 

Óriásfák felmérése a Normafán

Aki járt már Budapest „zöld védőbástyáján” a Normafán, az tudja, hogy a csodálatos kilátás mellett a fantasztikus formájú és méretű bükkfák, tölgyek teszik különleges kirándulóhellyé. Kevés olyan erdőterület van Magyarországon, ahol megőrződtek volna ezek a néha 2-300 évet is megélt, akár egyméteres átmérővel rendelkező famatuzsálemek.

 

A kormány kiemelt projektjeként elhíresült sí központ tervek veszélyeztetik a Normafa különleges élővilágát, mikroklímáját, és olyan szándékról is többször lehetett hallani, amelynek célja az idős erdők „rendbetétele” – különösen a halott és betegnek gondolt fák eltávolítása.

A WWF Magyarország elindított egy programot, melynek keretében felmérjük a területen található idős fákat. Meghatározzuk körméretüket, helyzetüket és fafajukat. Reméljük, hogy értékeik megismerése hozzájárul majd ahhoz, hogy az országunk egyik legnevezetesebb kirándulóhelyének arculata ne változzon meg, és a sok száz éves fákat továbbra is mindenki megcsodálhassa.

Az első terepi napon sáros, párás időben dolgozott a lelkes csapatunk. Alig három órai munkával több mint százhúsz, 70 cm-nél nagyobb átmérőjű fát tudtunk megmérni, és helyüket GPS-szel azonosítani. Többségük idős bükk – a legismertebbek a rétes-büfé környékén találhatók. A leghatalmasabb fának egy kocsánytalan tölgy bizonyult az Anna-réttől nem messze. Törzs-körmérete 422 cm, vagyis átmérője 135 cm körül van. Bükkön és tölgyön kívül magas kőrisek, hegyi juharok, kislevelű hársak, sőt barkócaberkenyék is akadtak a famatuzsálemek között.

 

 Az "eligazítás"

 

 A lelkes csapat

 Egy öreg bükk törzskerületének megmérése

 

 GPS-es helymeghatározás

A munkákat tovább folytatjuk. és amint elkészül, szerkesztett formában közzétesszük.

Hétvégi csapatunk tagjai voltak: Gálhidy László, Bombay Bálint, Fehérvári Bence, Wittmann Eszter, Vancsa Boglárka, Hollender Orsi, Szabó Niki, Gyetvai Zsófi, Király Attila, Pozsonyi Zsombor, Grosz László, Halmai Ádám

Gálhidy László

Időjós medvék

Február első hétvégéjén, egészen pontosan február másodikán, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a Fővárosi Állatkertben jártunk. A népi hiedelmek szerint ekkor bújnak elő a medvék barlangjukból, és ekkor kell őket figyelni, hogy meglátják e az árnyékukat. Az Állatkertben hétvégén Mackófesztivál volt, és vasárnap hivatalos medveárnyék észlelés, amin az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai is részt vettek. Az észlelésre, amelyre 10 óra 45 perckor került sor, gyerekkel érkező családok sokasága volt kíváncsi. Az állatkert közleménye szerint, miután a gondozók kinyitották a barlang ajtaját, Vali és Defoe, a két állatkerti barnamedve azonnal kijöttek a kifutóra, annál is inkább, mivel ösztönzőleg hatott rájuk az a sok finomság, hús, gyümölcs és zöldség, amelyet az állatkerti munkatársak már előzőleg bekészítettek. A borult időben a két medve nem vetett jól látható árnyékot, így a medveárnyék észlelés hivatalos eredménye az lett, hogy a barnamedvék nem látták meg az árnyékukat. A hagyomány szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig, és hamarosan beköszönt a jó idő.

A barnamedvék a mérsékelt égövben télen kevésbé aktívak, mint más időszakban, mert a szűkös táplálkozási lehetőségek arra kényszerítik őket, hogy takarékoskodjanak az energiával. A közhiedelemmel szemben azonban igazi téli álmot - ami például a denevérekre, a sünökre, vagy a pelékre jellemző - nem alszanak. Az állatkerti barnamedvéknek ráadásuk a takarmányellátásuk is zavartalan, így őket ugyanúgy lehet látni a téli napokon is. Az Állatkertben tehát a kérdés nem az, hogy előjönnek-e a barlangjukból, hanem az, hogy milyen időjárást tapasztalnak a medvék február másodikán.

 

Hazánkban ugyan a barnamedve ritka vendég, de a környező országokban szép számmal élnek mackók. No, de miért is fontos a nagytestű ragadozók jelenléte hazánk erdeiben?

Mert a természetvédelmi szerepük igen jelentős! Egyrészt egy adott életközösség egészséges működését biztosítják, mivel a gyenge és beteg egyedeket szelektálják ki a patások közül, így javítják azok genetikai állományát, és segítenek megakadályozni betegségek járványszerű megjelenését is (pl.: sertéspestis). 

A medvék, farkasok, hiúzok nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmaradtak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú és nem utolsó sorban egy nagytestű ragadozó védelmével sok száz másik faj számára is biztosítjuk az adott élőhelyet (fehérhátú fakopáncs, kék galamb stb.) 

 

A ragadozók védelme számos kihívást is jelent, ugyanis ahol terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere. A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, így egyre gyakrabban bukkannak fel a falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Sajnos az esetek többségében a településekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. Legrosszabb eset, amikor az egybefüggő erdőterületeket autópályákkal, új létesítményekkel szétdarabolják, így a medvék nem tudnak közlekedni megszokott vadászterületeiken. 

•

A WWF szemléletformáló kampányt folytat a medvék védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, elsősorban Romániában. A szakemberek négy egyedet – egy nőstényt és három hímet - láttak el speciális, nyomkövető nyakörvvel az elmúlt két év során. Így követik nyomon a legfontosabb vándorlási útvonalaikat Máramaros erdőségeiben, Románia és Ukrajna határvidékén, annak felderítésére, hogy melyek azok az ún. ökológiai folyosók amelyeket a medvék a vadászterületeik bejárásakor használnak. Ezek az erdős területek a fejlesztésekkor mindenképpen érintetlenül hagyandók, vagy olyan felüljárókat, alagutakat kell építeni, amelyek biztosítják, hogy a medvék továbbra is szabadon közlekedjenek.

Minden segítségre szükség van, ezért ha neked is fontos a védelmük, támogasd fajvédelmi programunkat!

http://adomany.wwf.hu/hu/orokbefogadas/barnamedve