Kirándulás a Túzok utcánál

Most szombaton az MME-vel tartottunk egy kis tavaszi kirándulásra a Rákos-patak mentén. A túra apropója, hogy a Túzok utcai láp és környéke 2014 januárjától védettséget kapott 164 hektáron, így 14 év után újra lett védett terület Budapesten! A törvényes oltalmat a Fővárosi Önkormányzattól kapta  a X. kerületi patakszakasz és környéke. A területen igen értékes láprétek, nagy kiterjedésű nádasok, erdőfoltok, illetve sok-sok élőhelytípus található meg, és ennek a mozaikosságnak is köszönheti fajgazdagságát.

A csapat egy ex lege védett láprét szélén

Bajor Zoli, a túra vezetője mesél a láprétek értékeiről, fontosságáról

Már a kirándulás elején láttunk egy civakodó vörös vércsét és egerészölyvet. A patak partján végig sétálva igen komoly koncertben volt részünk, trillázott a fülemüle, fuvolázott a sárgarigó, szólt a kerti geze, de szerencsénkre a többnyire inkább csak hallható énekes nádiposzáta és mezei poszáta is megmutatta magát. Az énekes nádiposzáta remek hangutánzó, énekében sorra fedeztük fel a környékbeli madarak hangjait: a fülemüle csattogását, a seregélyt, a cinkéket, verebeket, a sárga billegetőt, a tengelicet. Az inkább rovarra, mint madárra emlékeztető hangja árulta el a berki és a nádi tücsökmadarat. Egy nyárfás erdőfoltban a fészke mellett őrködő egerészölyvet ezúttal egy dolmányos varjú piszkálta, de láttuk más ragadozót is, két kabasólyom fecskékre vadászott.

Kabasólyom (kép: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a3/Falco_subbuteo_flying.jpg)

A közel 30 madárfaj mellett a védett terület fő értékeinek számító növényekkel is találkoztunk, például a ritka széleslevelű gyapjúsással, a fehér zászpa és a már szépen virító szibériai nőszirom hatalmas állományaival, illetve szintén egy élőhely természetességét jelző parti fűzzel is

 Széleslevelű gyapjúsás

 Láprét szegélye nádassal, fehér zászpákkal, háttérben egy ültetett nyaras

 

 Fehér zászpa

 Szibériai nőszirom

 Szibériai nőszirom

 Az alacsony növésű part fűz

Ha kedvet kaptál, legközelebb nem csak kirándulni, hanem aktív természetvédelmi munkát folytatni is lehet majd jönni ezekre az értékes, országos szinten is jelentős ex lege lápokra! Szükséges élőhelykezeléssel tudjuk fenntartani az élőhelyet: tájidegen növényfajok visszaszorításával, a gyalogakác, ezüstfa irtásával, aranyvessző kaszálásával, szemétszedéssel!

Képek: Bombay Bálint