Kirándulás a Túzok utcánál

Most szombaton az MME-vel tartottunk egy kis tavaszi kirándulásra a Rákos-patak mentén. A túra apropója, hogy a Túzok utcai láp és környéke 2014 januárjától védettséget kapott 164 hektáron, így 14 év után újra lett védett terület Budapesten! A törvényes oltalmat a Fővárosi Önkormányzattól kapta  a X. kerületi patakszakasz és környéke. A területen igen értékes láprétek, nagy kiterjedésű nádasok, erdőfoltok, illetve sok-sok élőhelytípus található meg, és ennek a mozaikosságnak is köszönheti fajgazdagságát.

A csapat egy ex lege védett láprét szélén

Bajor Zoli, a túra vezetője mesél a láprétek értékeiről, fontosságáról

Már a kirándulás elején láttunk egy civakodó vörös vércsét és egerészölyvet. A patak partján végig sétálva igen komoly koncertben volt részünk, trillázott a fülemüle, fuvolázott a sárgarigó, szólt a kerti geze, de szerencsénkre a többnyire inkább csak hallható énekes nádiposzáta és mezei poszáta is megmutatta magát. Az énekes nádiposzáta remek hangutánzó, énekében sorra fedeztük fel a környékbeli madarak hangjait: a fülemüle csattogását, a seregélyt, a cinkéket, verebeket, a sárga billegetőt, a tengelicet. Az inkább rovarra, mint madárra emlékeztető hangja árulta el a berki és a nádi tücsökmadarat. Egy nyárfás erdőfoltban a fészke mellett őrködő egerészölyvet ezúttal egy dolmányos varjú piszkálta, de láttuk más ragadozót is, két kabasólyom fecskékre vadászott.

Kabasólyom (kép: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a3/Falco_subbuteo_flying.jpg)

A közel 30 madárfaj mellett a védett terület fő értékeinek számító növényekkel is találkoztunk, például a ritka széleslevelű gyapjúsással, a fehér zászpa és a már szépen virító szibériai nőszirom hatalmas állományaival, illetve szintén egy élőhely természetességét jelző parti fűzzel is

 Széleslevelű gyapjúsás

 Láprét szegélye nádassal, fehér zászpákkal, háttérben egy ültetett nyaras

 

 Fehér zászpa

 Szibériai nőszirom

 Szibériai nőszirom

 Az alacsony növésű part fűz

Ha kedvet kaptál, legközelebb nem csak kirándulni, hanem aktív természetvédelmi munkát folytatni is lehet majd jönni ezekre az értékes, országos szinten is jelentős ex lege lápokra! Szükséges élőhelykezeléssel tudjuk fenntartani az élőhelyet: tájidegen növényfajok visszaszorításával, a gyalogakác, ezüstfa irtásával, aranyvessző kaszálásával, szemétszedéssel!

Képek: Bombay Bálint

Orchideák virítanak a Rupp-hegyen!

Hétvégén a napsütéses időben egy rövid kirándulást tettünk a Rupp-hegyen, majd az Irhás-árokban Csillebérc felé. A Rupp-hegy Természetvédelmi Terület védettségét már 1942-ben szorgalmazta Pénzes Antal, de a törvényes oltalmat csak 1977-ben kapta meg. A nem túl nagy terület mintegy szigetszerűen emelkedik ki a majd teljesen beépített környezetből, számos természeti értékével, melyek között főként a botanikai ritkaságok a legkiemelkedőbbek.
Kevesen tudják, de nem csak a trópusokon, hanem Magyarországon is élnek orchideák (több, mint 60 faj!), többek között a fővárosban is, például a Rupp-hegyen!

 Hazánk egyik legnagyobb virágú orchideája: a gérbics

 gérbics

 A rutafélékhez tartozó védett nagyezerjófű

 A nagyezerjófű szépséges virágai

A védett borzas szulák

Kilátás a hegyről árvalányhajakkal

 A ritka borzas vértő

A növények mellett találkoztunk állatokkal is: a Rupp-hegyen 6-7 szajkó rikácsolt, egy egerészölyv körözött felettünk, valamint szinte megállás nélkül énekelt a fülemüle.

szajkók

A mesés Irhás-árokban egy hollópár "korrogott", illetve rigók, erdei pintyek, vörösbegyek énekeltek.

 Az ún. lékeken beszűrődő napsugarak kedveznek az erdő természetes újulatának

 A vadregényes völgy

Az erősen mérgező védett farkasölő sisakvirággal is találkoztunk

Egy tavalyi kirándulásunkról a területen itt olvashatsz:
http://pandakazutcan.blogspot.hu/2013/05/kirandulas-rupp-hegyen.html

Ha kedvet kaptál, legközelebb Te is tarts velünk!

Képek: Wittmann Eszter, Bombay Bálint

Elkészült a fafelmérés a Normafán!

A Madarak és Fák Napja több mint száz éve irányítja rá a figyelmet a természeti értékek megőrzésének fontosságára. Sajnos az elsősorban iskolai programokat életre hívó jeles nap üzenete kevéssé jut el azokhoz a javaslattevőkhöz, akik nagyszabású fejlesztési elképzelésekkel kívánják átalakítani a budapesti Normafa természeti környezetét.

A 477 m magas Normafa Budapest első számú turistaközpontja, amelyről nagyszerű panoráma nyílik fővárosunkra, és ahonnan gyalogutak sokasága indul a budai hegyvidékre. Jellegéből adódóan már az elmúlt korokban is megkímélték az itteni öreg erdőket, réteket, amelyek ezáltal páratlan élővilágnak adnak otthont. Az 1978 óta természetvédelmi oltalom alatt álló területen olyan védett növények is előfordulnak, mint a leánykökörcsin, a turbánliliom vagy számos orchidea-faj. A madarak közül az örvös légykapó kizárólag itt költ Budapest területén, de a ritka darázsölyv vagy a kék galamb szintén megfigyelhető. A Normafa különleges értékeit adják azok a hatalmas termetű idős fák: bükkök, tölgyek, hársak, amelyek az országban másutt már alig csodálhatóak meg ilyen sokaságban.

A Normafa lejtőjén található 70-cm-nél vastagabb fák elhelyezkedése fajok szerint. 

(zöld: bükk, piros: kocsánytalan tölgy, kék: magas kőris, sárga: kislevelű hárs, fehér: egyéb fafaj)

A WWF Magyarország önkéntes csapata idén tavasszal arra vállalkozott, hogy felméri a Normafán található idős fákat, elsősorban azon a 45 hektárnyi – 90 focipályányi – területen, amelyet a legutóbb tervezett sí- és szabadidőközpont fejlesztések érinthetnek. A felmérést végzők egyszerű munkamódszert alkalmazva mérőszalaggal mérték meg a megfelelő nagyságúnak ítélt fák körméretét (1,3 m magasságban), meghatározták, hogy melyik fafajról van szó, és GPS segítségével bemérték azok földrajzi helyzetét.

„A négy terepi nap során több mint 400, 70 cm-nél vastagabb idős fát mértünk fel a Normafa környékén. 235 ezek közül elérte a 80 cm-t, 113 db a 90-et, míg 1 méter feletti körmérettel 52 fa rendelkezett. Többségük bükk volt, de akadt köztük kocsánytalan tölgy, kislevelű hárs, magas kőris, sőt még egy vadcseresnye is – ezek egy része a turistautakról is megcsodálható. A legnagyobb köztük egy 157 cm átmérőjű, mesébe illő bükkfa a Harang-völgy oldalában. Az erdők vegyes fafaj-összetétele egyébként a hely kiemelkedő természetességére utal. A bükkök elterjedtsége pedig azért érdekes, mert Magyarországon máshol ilyen alacsonyan alig fordulnak elő ligetei. Megőrizte őket a hely szelleme, itt a város zöld szívében, ahol régóta nem a fakitermelés a legfontosabb cél.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

 A nyertes bükk (törzskörmérete 489 cm!)

A Normafa lejtőjén található 70-cm-nél vastagabb fák elhelyezkedése faátmérő-osztályok szerint. (fehér: 70-79 cm, sárga: 80-99 cm, narancs: 100-139, piros: 140 cm felett (mindkét példány 150 cm felett) 

A WWF Magyarország más zöld civil szervezetekkel együtt már több ízben felszólalt a nemzeti és uniós természetvédelmi oltalom alatt álló Normafa védelme érdekében. Nem támogatja azokat a beruházási elképzeléseket – hóágyúzott sípályákat, ülőlifteket, nyári bobpályát, kiterjedt parkolókat, szabadtéri konditermet, parkosítást stb.- melyek jelentős fakivágással, cserjeirtással, talajpusztulással és más természetet károsító tevékenységek árán valósíthatók meg.
„Sokat segítettek nekünk a felmérésben önkénteseinken kívül a helyben sétáló turisták, akik közül néhányan beálltak hozzánk pár órára - ami nagyszerű érzés volt. Reméljük, hogy az általunk bemutatott adatok mindenkit meggyőznek arról, hogy ilyen páratlan értékekkel rendelkező területeken csak a gyalogos turizmust, kikapcsolódást szolgáló fejlesztések képzelhetők el.” – mondta Gálhidy László. „Bízunk benne, hogy a döntéshozók valóban a köz javát tekintik elsődlegesnek, és a terület rehabilitációjára, fejlesztésére úgy keresnek megoldást, hogy közben a nemzeti örökség részét képező természeti értékekre is tekintettel vannak.”

 

A felmérésről szóló kiadványunk letölthető a következő linken: Letöltés!
És még egyszer köszönöm a felmérésben részt vevőknek!