Mivel igen kellemes idő volt hétvégén, kimentünk a szabadba
egy rövid sétát tenni. A Budaörs felett található Csiki-hegyek legkeletibb
tagja, a Rupp-hegy volt a kiszemelt célunk. A terület 1977 óta fővárosi védelem
alatt áll, amit leginkább botanikai értékeinek köszönhet, hiszen itt a
természetes növénytakaró teljes épségében megmaradt. Ez a mindösszesen 8
hektáros terület értékes dolomitsziklagyepeivel, karsztbokorerdejével számos
növényritkaságnak ad otthont, szám szerint 38 védett növényt találtak eddig itt
a kutatók.
a Rupp-hegy teteji bokorerdő
Nekünk is szerencsénk volt pár szép virághoz, azonban a hegy fő értékeinek
számító orchidea fajokkal most nem találkoztunk. Gyönyörűen virágzott azonban a nagyezerjófű, amelyet bőrkiütést okozó mirigyszőrei miatt nem érdemes megfogdosni. Nyílt a finom illatú kakukkfű, a védett fürtös homokliliom, és a védett tarka imola is.
fürtös homokliliom
tarka imola
piros gólyaorr
nagyezerjófű
árvalányhajak a dolomitsziklagyepen
A növények mellett természetesen
állatokat is láttunk. Színpompás lepkék, köztük a védett kardoslepke szálltak
virágról virágra, a sűrű cserjék lombjának takarásában pedig a fülemüle, vagy
népi nevén csalogány hangos, dallamos, változatos énekét élveztük. A kevésbé
szép hangú szajkók is rikácsoltak rekedt hangjukon szakadatlanul. A közeli
Gazdagréti lakótelepről vadászni feljáró sarlósfecskéket éles sivító hangjuk
árulta el. A sarlósfecskék lábai csak kapaszkodásra alkalmasak, a költés
kivételével egész életükben repülnek. A levegőben szerzik rovarokból álló
táplálékukat, a fészekanyagot, a levegőben történik a párzás, sőt még repülve
alszanak is.
sarlósfecske