Farsangi buli a WWF-nél

A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tartó, a nagyböjt előtti utolsó mulatságok időszaka. Utolsó napja a húshagyókedd. Ez az ünnepség a hagyományok szerint tulajdonképpen egy télbúcsúztató, tavaszköszöntő is, illetve a házasságkötések, lakodalmak legfőbb időszaka, mert a böjt alatt tilos volt házasodni. A farsang leginkább népszokásokra épül, a mulatozás, vidámság, lakomák ideje, és egyik legismertebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is ide kötődik.

Múlt héten támogató toborzóink is megtartották a farsangot a WWF irodában. Fergeteges buli kerekedett, ahol mindenki jól érezte magát. Bombay Bálint, a blog egyik szerzője így emlékszik az estére: "Örülök, hogy ilyen jól sikerült az összejövetel, és hogy sokan eljöttek a toborzók, és az irodai munkatársak közül is. Jó egy ilyen közösségben dolgozni, ahol nem csak munkatársak vagyunk, hanem szabadidőnkben is találkozunk, és együtt szórakozunk." 

A kertben tervezett bográcsozást sajnos nem engedte az egész napos hóesés, így kénytelenek voltunk a konyhában főzni. Az ünnepi menü paprikás krumpli volt, aminek az elkészítéséből mindenki ki vette a részét. Két lábosban is rotyogott a szalonnával ás kolbásszal gazdagított paprikás krumpli, így az egyiket bőven tudtuk fűszerezni házi erős paprikával is, annak, aki csípősen szereti. 

A farsangi jelmezek közt volt aztán minden, boszorkány, tündér, manó, képregényhősök, akasztott szellem, ördög, sőt, még spenót is tükörtojással. Azt hiszem, a képek magukért beszélnek!

Ha Te is szeretnél csatlakozni a toborzók közé látogass el erre az oldalra, és jelentkezz, hogy a következő farsangot már Te is a WWF csapatával tölthesd!

Védett lett hazánk legkisebb récefaja!

2012. októbere óta szerencsére már Magyarország legkisebb récefaja, a csörgő réce is védettségnek örvend: 50 000 Ft az eszmei értéke. A mindössze 34-38 cm hosszú madár hazánkban ritka fészkelő, mindössze néhány pár költ nálunk, azonban gyakori téli vendég. 

A Margitszigeten felbukkant példányról több vázlatot is készített kollégánk. Bizalmassága miatt nagyon is hálás modellnek bizonyult, talán nem kizárt, hogy fogságból szökött példányról van szó. 

A művész legjobban sikerült festményét Rácz Róbertnek, a Magyar Természettudományi Múzeum preparátorának ajándékozta, aki először hívta fel a figyelmét 2011 telén a Margitszigeten tanyázó igen szelíd példányra.

Íme az elkészült mű: Csörgő réce, Bombay Bálint alkotása.

Ha kedvetek van, látogassatok el Ti is a Margitszigetre, hátha nektek is sikerül találkozni a sziget különleges kis lakójával. 

Téli séta a Margitszigeten

Vasárnap reggel újra útra keltünk, hogy kiránduljunk egyet a Margit-szigeten. Az igen zord időjárás, sűrű hóesés és farkasordító hideg ellenére volt érdeklődés, és még jobban esett a meleg tea a termoszból. Nem is bántuk meg, ugyanis már a sziget elején a fák tetején hatalmas csapatokban táplálkozó fenyőrigókra lettünk figyelmesek. Egy másik északról hozzánk érkező madárnak is több százas csapatai zajongtak a fagyöngyök körül, méghozzá a csonttollúnak. Nevét a szárnytollai végén lévő piros lemezkékről kapta, melyek a tollgerinc megnyúlásai. 

A csonttollú, népi nevén fenyőmadár, vagy selyemfarkú (fotó: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bohemian_Waxwing_2007.jpg)

Inváziós években Budapesten is tömeges a csonttollú (fotó: Ócsai Péter)

Sok nevezetes fát is megtekintettünk a szigeten, melyek így lomb nélkül, hóval borítva is igen látványosak voltak. Az 1938-as jeges árvízben megdőlt, ehetetlen termésű narancseperfa, a „hétvezér” platánfa, az északi részen található lombhullató tűlevelűek, a mocsárciprus, és kínai ős-mamutfenyők egyaránt nagy élményt jelentettek. 

Ez a girbe gurba törzsű narancseperfa emlékeztet minket az 1938-as jeges árra

A japánkerti kistavon, mely sosem fagy be télen-nyáron meleg termálvizének köszönhetően, megfigyelhettük az itt telelő, igen bizalmas csörgő réce gácsért is. 

A mindig meleg vizű kistavon a hóesésben is jól érzi magát a csörgő réce (fotók: Bombay Bálint)

Sokan tévesen úgy tudják, hogy más kisemlőseinkhez (pelék, ürge) hasonlóan a mókus is téli álmot alszik. Ez azonban nem igaz, nagyon is aktív télen, főként, hogy decembertől párzási időszaka van. Mi is tapasztalhattunk, mennyire eleven is, mikor akrobataként ugrált fáról fára. Sok érdekességet megtudtunk a sziget történetéről is, Szent Margitról, vagy például, hogy egykor három szigetből állt. Az időjárásra való tekintettel rövidre kellett fognunk a kirándulást, így a Hajógyári-szigetet legközelebbre hagytuk, viszont így is számos látnivalóban volt részünk

Jegesmedvék Budapesten?!

Sajnos a kihalás szélére sodródtak bolygónk legnagyobb testű szárazföldi ragadozói, a jegesmedvék. Éppen ezért a WWF és a Coca-Cola közös téli kampánya a klímaváltozás veszélyeire hívja fel a figyelmet, és megoldásokat is kínál, hogy mit is tehetünk ez ellen. A kampány keretei között több Budapesti helyszínen is jegesmedvék bukkantak fel lelkes toborzóink oldalán, illetve még egy meglepetés sztárvendég is megjelent: Istenes Bence. Szerencsére nagy érdeklődésnek örvendtek a macik, sokan megálltak, és jöttek oda hozzánk. Először a WestEnd előtt, aztán a Deák téren, majd pedig a Műjégpályán meséltünk a járókelőknek.

Hogy miről is tájékoztattuk az utca emberét? 

Először is arról, hogy az Északi-sark tulajdonképpen mindannyiunkra hatással van, mivel nagymértékben szabályozza a Föld éghajlatát, és többek között élelemmel is ellátja az emberiséget. Sajnos az Északi-sarkon történő ökológiai változásokért mi magunk vagyunk a felelősek, így nekünk is kell segítenünk, megoldásokat keresnünk, hogy megmenthessük ezt az egyedülálló élőhelyet. Nyáron a tenger jegének körülbelül 11 %-a tűnik el évente, és drasztikusan gyorsul ez a folyamat. Az Északi-sark peremterületei tűnnek el először, pedig itt található a legtöbb élőlény. Ez a terület rengeteg fajnak ad otthont a mikroszkopikus nagyságú planktonoktól kezdve, a jegesmedvéken át, egészen a 100 tonnás grönlandi bálnáig. Jegesmedvéből mindösszesen már csak 20-25000 példány él a sarkvidéken, nem véletlen, hogy ő vált a klímaváltozás szimbólumává. A Coca-Cola már jó néhány éve támogatja a WWF jegesmedvevédelmi programját, és azt is vállalta, hogy világszerte csökkenti gyáraiban a vízfogyasztást, továbbá 5%-al a CO² kibocsátását is.

Mit is tehetünk mi?

Azon kívül, hogy próbálunk minél környezettudatosabban élni, tudatosan csökkenteni ökológiai lábnyomunkat, CO² lábnyomunkat, vízfogyasztásunkat, nagyon fontos, hogy támogassuk az olyan szervezeteket, mint például a WWF. Ugyanis a döntéshozókat, kormányfőket, egész iparágakat úgy tudjuk befolyásolni, ha minél többen állunk egy szervezet mögött, közösen, összefogással tudjuk megoldani a globális problémákat.

Ha többet szeretnél megtudni a kampányról, látogass el a http://www.arctichome.hu oldalra.

Ha pedig kedvet kaptál, hogy te is segíts, fogadj örökbe egy jegesmedvét! http://adomany.wwf.hu/arctichome/

Kirándulás a Margitszigeten

Következő kirándulásunk alkalmával kicsit bepillantunk, hogy mennyi természeti kincs található akár közvetlen környezetünkben is, ráadásul télen sem áll meg az élet a természetben! Megismerkedünk majd téli madárvendégeinkkel, megnézzük a margitszigeti állatkertet, a sziget nevezetes fáit, majd a több száz éves fák törzskerületét is megmérjük. Megtudjuk, ki is volt Szent Margit, akiről a sziget kapta a nevét, és megcsodálhatjuk a Domonkos rendi kolostorromokat is, ahol apáca volt.

Évek óta a Margit-szigeti kistó téli vendége egy csörgő réce gácsér

A Margitsziget kulturális, zoológiai és botanikai értékei után az Óbudai-szigetet barangoljuk be. A más néven Hajógyári-sziget északi csücske jelentős vízimadár-vonulási megállóhely, de a sziget történetéről, a Széchenyi által alapított hajógyárról, valamint Hadriánusz császár helytartói palotájáról is többet megtudhattok majd.

Találkozó február 10.-én (vasárnap) a Margit híd szigeti bejáratánál reggel 8-kor. Meleg ruhát, hideg élelmet mindenki hozzon, akinek van távcsöve, az is jó szolgálatot tehet!

Jelentkezni Bombay Bálint kollégánknál lehet, a balint.bombay@wwf.hu címen.

Mindenkit várunk szeretettel!