Mozgalmas hétvége - Lekapcsolás és előadás

A WWF Magyarországnál igencsak sűrű volt a mostani hétvége, hiszen szombaton tartottuk a Föld Órája rendezvényt, vasárnap pedig a Tropicarium Víz Világnapja rendezvényén vettünk részt. 

A világ legnagyobb civil önkéntes akcióján, a Föld Óráján a klímaváltozás veszélyeire és az energiatakarékosságra hívjuk fel a figyelmet.

Idén a WWF Magyarország ötödik alkalommal szervezte meg a Föld Órája nyilvános lekapcsoló eseményt, ahol több mint 1000 ember vett részt a WestEnd City Center Tetőkertjében. Este hétkor a márciusi gyűjtőakcióban részt vevők régi gyertyacsonkjaikért cserébe átvehették az újraöntött, WWF logóval ellátott gyertyáikat, majd pedig Tóth Vera koncertje következett.

A közös visszaszámlálás után fél kilenckor egy óriási nyomógomb segítségével Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója, dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és különböző hírességek lekapcsolták a főváros díszvilágítást, így sötétbe borult a Budai Vár, a Lánchíd, a Parlament és a Hősök tere.

Ezután Erőss Zsolt hegymászó egy fáklyával meggyújtotta Magyarország legnagyobb gyertyáját, a klímaváltozás elleni összefogás öt méter magas jelképét. Az egy órás sötétségben tűzzsonglőrök, és biciklivel hajtott DJ pult biztosította a szórakozást.

Másnap, vasárnap a Tropicarium várta a kisebbeket és a nagyobbakat a Víz Világnapja alkalmából szervezett rendezvényre. A Tropicarium előtti folyosón ugráló asztal, arcfestés, és érdekes vizes kísérletek várták a kisebbeket, akik még hazai hüllőinkkel és kétéltűinkkel is ismerkedhettek az MME színezőivel, és memóriajátékaival. Az izgalmas előadások során megtudhattunk egyet s mást  a cápák világáról, a barna ásóbékáról, lélegzetelállító vizes kísérleteknek lehettünk szem-és fültanúi, és még a WWF Magyarország két kiemelt vizes élőhely védelmi projektjével is megismerkedhettünk. Nem utolsó sorban persze mindannyian megcsodálhattuk a Tropicarium népes állatseregletét, a homoki tigriscápáktól, az aligátorokon és fényseregélyeken át, egészen az apró selyemmajmokig.

Fotó: www.tropicarium.hu

A Víz Világnapja – március 22.

Ennek a jeles napnak az ötlete az 1992-es Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián született, mégpedig azzal a céllal, hogy vízkészleteink fontosságára és megóvására terelje a hangsúlyt. A Föld 70%-át víz borítja, de ennek csupán 2 %-a édesvíz, és ennek 96%-a felszín alatt található, illetve gleccserek és állandó hótakaró formájában. 

Szemléltetésként a nagyobbik gömb földünk teljes vízkészlete, a kisebbik teljes édesvízkészletünk, a legkisebb alig látható pedig a felszíni édesvizek teljes mennyisége (http://antalvali.com/hirek/mennyi-viz-van-a-foldon.html)

A víz bizony igen nagy kincs, mivel a földi élet alapja, és köztudott tény, hogy a mi testünk 70%-át is víz alkotja. Sajnos arról viszont már kevesebben hallottak, hogy létezik olyan, hogy víz lábnyom (akár az ökológiai lábnyom), mely azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használnak el bizonyos termékek előállításához. Például megdöbbentő, de egy pohár tejhez 200 liter, egy darab hamburgerhez pedig 2400 liter édesvíz szükséges.

(Fotó: © Chris Martin Bahr / WWF-Canon)

Víz Világnapja a Tropicariumban március 24-én vasárnap

A Víz világnapja alkalmából a Tropicarium, mint „vizes állatkert” a bejárata előtti folyosón partnereivel együtt érdekes és tartalmas programokkal készül, melyek-  regisztráció után - ingyenesen vehetők igénybe.

A Tropicarium rendezvénytermében – csak a Tropicarium látogatói számára – az alábbi előadások hangzanak el:

11 óra: a Magyar Madártani egyesület képviselője az év kétéltűje, a barna ásó béka kapcsán magyarországi vizes élőhelyekről beszél.

12 óra: a Csodák Palotája előadójától: „Folyékony fizika - kísérletek vízzel” című előadása hallgatható és nézhető meg.

13 óra: Cápák a világ tengereiben –történetek egy tapasztalt cápagondozó és cápaetető tolmácsolásában.

14 óra: a WWF előadása: Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum bemutatása, illetve a Szabadság-sziget élőhely rehabilitációja (előadó: Bombay Bálint)

15 óra: Milyen egy profi édesvízi akvárium építése és betelepítése, melyet otthoni körülmények között is karban lehet tartani.

A bejárat előtti folyosón ingyenesen igénybe vehető programok:

·         Regisztráció, ugráló asztal és a  tombola jegyek kiosztása

·         Horgászat a gyerekeknek a Felelős szülők iskolája szervezésében

·         Vizes kísérletek a Tropicarium szakembereinek előadásában illetve játékos kérdőívek kitöltése nyereményekért

·         Kreatív kézműves foglalkozás a Nagytétényi kastély múzeumpedagógusának vezetésével

·         Piatnik játszóasztal – játssz velünk vizes játékokkal

·         Laica vízkóstoltatás és

·         Arcfestés a Vízművek Vízplusz kártya program támogatásával

·         Magyar Madártani Egyesület asztala memória játékokkal és közönség találkozóval

TOMBOLA SORSOLÁS: A nap folyamán három alkalommal -12,14 és 16 órakor- a jelen lévők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki:

3 db vízszűrő kancsó a Laica jóvoltából,

6 db koncertjegy az ALMA együttes előadására a FISZ jóvoltából

3 db Piatnik kirakójáték

18 db Tropicarium ajándékcsomag

15 darab strandröplabda a Camponától

3 db családi jegy  a Csodák palotájától.

Várunk mindenkit szeretettel 10 és 17 óra között a Camponába a Tropicariumhoz!

fehérfoltú szirtcápa (Fot: © Brent Stirton / Getty Images)

A hónap legjobb toborzójának jutalma

A február hónapban legjobban teljesítő toborzónk jutalma egy ingyenes állatkerti látogatás volt. Szombat délelőtt indultunk neki a majdnem 150 éves Fővárosi Állat-és Növénykertnek. Remek időnk volt, és nagy tömegek sem voltak az állatkertben. Felejthetetlen pillanatokban volt részünk, ugyanis a többnyire lustálkodó tigrisek, leopárdok, orángutánok, csíkos hiénák, vörös pandák mind igencsak aktívak voltak. 

Szibériai tigris (Fotó: Vancsa Boglárka, Bombay Bálint)

Perzsa leopárd (Fotó: Bombay Bálint)

Kis panda (Fotó: Vancsa Boglárka, Bombay Bálint)

A Szavannaházban láthattuk, amint a nemrég született mhorr gazella gida mohón szürcsöli a cumisüvegből a tejet, amivel gondozója pár óránként eteti. A mhorr gazella (a dámgazella egyik alfaja) az egyik legveszélyeztetettebb patás, a természetben már egy sem maradt, viszont állatkertekben több mint 150 példány él, hiszen az állatkertek célja nem csak az emberek szórakoztatása, hanem az ismeretterjesztés és tudományos kutatás mellett kiemelt szerepet kap a veszélyeztetett fajok megmentése is.

Nagy szerencsénk volt a Pálmaházban is, ugyanis nemcsak igen mozgékonyak voltak a lajhárok, és karnyújtásnyira mászkáltak tőlünk, hanem még a két és fél hónapos lajhárkölyköt is megpillanthattuk, ahogyan anyukája hasába csimpaszkodik.

Kétujjú lajhár (Fotó: Vancsa boglárka)

A kis lajhár hathetes korában (MTI/Kovács Attila)

A vörös pandát táplálkozás közben sikerült megfigyelnünk, az ázsiai oroszlánokat pedig napozás közben. A más néven indiai oroszlánokból szabadon mintegy 300 példány él, így nagy öröm az állatkerteknek az alfaj szaporodása, reméljük Budapesten is sor kerül majd erre.

Az Akváriumban megismerkedtünk a furcsa gilisztagőtével, a morcos sziklahallal, és a félelmetes murénákkal.

Észre se vettük, úgy elrepült az idő, de azért hazafelé a Városligeten keresztül mentünk, ahol ismét láthattuk a még mindig itt lévő csonttollúkat.

Ha Te is kedvet kaptál, hogy Te is a WWF Magyarország támogató toborzója legyél jelentkezz most!

Energiatakarékossági Világnap – március 6.

Még egy hét sem telt el az Újrapapír Világnapja óta, és itt egy újabb jeles zöld nap, mely szintén a környezettudatosabb szemléletre, fenntarthatóbb életre hívja fel a figyelmet. Az energiatakarékosság ugyanis nem is olyan nehéz, mint sokan gondolják, és nem is sötétben való fagyoskodást jelent. Ha pár apróságra odafigyelünk, máris sokat tettünk a környezet védelméért.

Íme néhány hasznos tipp:

Sokat spórolhatunk például, ha jól szigeteljük a nyílászárókat.

Csak a lakott szobákat fűtsd!

A fűtött szobák ajtói legyenek csukva!

Kapcsoljuk le a villanyt, ha kimegyünk a szobából!

Győződjünk meg róla, hogy a sütő és a hűtő ajtaja jól szigetel!

Húzzuk ki a számítógépet, telefontöltőt, ha nem használjuk!

Használjunk energiatakarékos villanyégőket, amellett, hogy kevesebb energiát használnak, az élettartamuk is jóval hosszabb, mint a hagyományos égőknek!

Főzésnél mindig használjunk fedőt! Ezzel ugyanis nemcsak energiát takarítunk meg, de az ételek aromáit, illatanyagait is megőrizzük. 

Ha valamilyen háztartási gépet vásárolunk, figyeljünk oda, hogy energiatakarékost válasszunk!

Az Újrapapír Világnapja – március 1.

A Hulladék Munkaszövetség által 2006-ban indított nap mára már nemzetközi környezetvédelmi kezdeményezéssé nőtte ki magát. Ez a nap a mértéktelen, pazarló papírfogyasztásra, és az ezzel járó hatalmas mennyiségű fakitermelésre hívja fel a figyelmet, és éppen ezért az újrahasznosítás fontosságára is. Félelmetes adat például, hogy percenként 35 futballpályányi erdő tűnik el a Földön.

© WWF /Kurt PRINZ

Lássunk is még néhány adatot:

- 1 tonna átlagos papír előállításához 1700-3000 kg (kb. 16-30 fa) fa szükséges

- Magyarországon évente 700 000 tonna papírt használnak fel,

- egy ember évi 60-70 kg-ot

- 1 tonna újrapapír 12 fa életét menti meg

- 400-450 000 tonna kerül újrahasznosításra

- Egy idősebb fa átlagosan több mint 200 kg oxigént termel évente, ennyit nem használ el egy ember egy évben
A fák és erdők kivágása mellett a legfőbb probléma az, hogy a papír előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, ráadásul bármely más iparágnál több vizet is igényel, nem beszélve a rengeteg vegyi anyagról (festékek, oldószerek ...), amik pedig a szennyezik a talajt, talajvizeket, édesvizeinket.

Legjobb, ha a használati tárgyaink élettartamát növeljük, takarékoskodjunk a papírral, például  mindkét oldalára írjunk, vagy nyomtassunk! Ne fogadjunk el, ne vásároljunk szórólapokat, újságokat!

Az “újrapapír” készítése 75%-os víz- és több mint 60%-os energiamegtakarítással jár, így nem csoda, hogy a papírhulladék a legnagyobb mennyiségben hasznosításra kerülő anyag. A Dunaújvárosban és a Csepelen működő csomagolópapír-gyár például több mint 98%-ban hulladékpapírt használ fel bizonyos termékeinek előállítására. Kétféle újrapapír van, a szürkepapír, mely gyártása a legkevesebb terhelést jelenti a környezet számára, és az újrahasznosított papír, melyet színtelenítenek, de még mindig környezetbarátabb megoldást jelent, mint a hagyományos papír. A WWF kiadványai, például a WWF magazin is újrapapírból készülnek.

Gyűjtsük külön a papírhulladékot!

A szelektív gyűjtésen kívül törekedhetünk arra is, például vásárláskor, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, figyeljünk a csomagolásokra, ne vegyünk többszörösen csomagolt árukat! Vásároljunk újrapapírból készült termékeket, illetve figyelhetjük az FSC védjeggyel ellátott termékeket is.

 FSC védjegy egy WC papíron

(fotó: Bombay Bálint)

© N.C. Turner / WWF-Canon

Mi is az az FSC?

Forest Stewardship Council független szervezet (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa vagy Erdőgondnoksági Tanács), mely 1993-ban jött létre a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében, és egy nemzetközi tanúsítványrendszert kialakítva. A legfontosabb alapítók és támogatók közt ott van a WWF is. Ha többet szeretnél megtudni az FSC-ről kattints ide!